Székelyudvarhely
Megközelíthető vasútról Segesvárról (56 km) illetve a 13 A nemzeti úton, Farkaslakától 12 km-re, Marosvásárhelytől 105 km-re, Szovátától 47 km-re, Csíkszeredától 55 km-re, vagy a 137-es megyei úton, Segesvártól 48 km-re illetve Székelykeresztúrtól 28 km-re.
A közel 33.000 lakosú megyei jogú város, Hargita megye második legnagyobb városa, Csíkszereda megyeszékhelyet követően.
Székelyudvarhely nevét előszőr az 1333-as pápai tízedjegyzék említi "Uduorhel" néven, de a helység már korábban is létezett.
Mezővárosi rangját (Oppidum Udvarhely) 1485-ben kapja. Izabella királyné 1558-ban pecsét- illetve címerhasználatra jogosítja fel. A "Székely" előnevet előszőr Bethlen Gábor fejedelem használja 1613-ban. A várost hosszú évtízedekig "Székely Anyaváros"-ként emlegetik.
A sokszor emlegetett kisvárosi hangulat fontos eleme a főtéri középkori városmag, amelyet talán zsúfoltsága miatt is "Küküllőparti Athén"-nak neveztek. A XX. század küszöbén már fürdő- és iskolavárosként emlegetik.
A környék friss levegője, a közeli Hargita hegység, a Székelytámadt vár romjai, a Szejke-fürdő és a gyógyhatású iszap valamint ásványvizek messzi távolról vonzzák ide a turistákat, akik a nagyvárosok zajátólmenekülve kikapcsolódásra vágynak.
A város legrégibb műemléképülete a XIII. századi Jézus Szíve kápolna a város déli kijáratánál.
A múlt században a város számos gyógyhatású sósfürdővel rendelkezett, sajnos mára azonban ezeknek nyoma veszett, csak a kápolna környékén levő források utalnak a valamikori fürdők jelenlétére.
Múzeuma gazdag történelmi, természetrajzi és néprajzi anyagokkal rendelkezik.
