Parajd község a Székely-Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. Parajd látnivalóinak zöme a sóhoz kapcsolódik.

Érdemes megtekinteni a sóbányát, a sósfürdőt, a Sóháta természetvédelmi területet sószorosával, sószakadékaival és sószikláival. A bányában jelenleg is folyik a sókitermelés.

Jellegzetes havasalji település, a Görgényi-havasok vulkáni vonulatától délre, a Kis-Küküllő völgyében. A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődött és kötődik. A sóbányászat a római időkig nyúlik vissza, már akkor is működtek a településnek sóbányái.
A székelyek 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, de a sorozatos lázongások miatt János Zsigmond király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. Elrendelte a sóbányák őrzését és így jött létre 1564-ben Parajd és Szováta települése is.

A harang alakú bányák 1780-ban nyíltak meg, ahová még falajtorján lehetett lejutni. Később, mikor a bányát már annyira mélyítették, bivalybőr málhában ereszkedtek le, és a sót is ezzel hozták a felszínre, mivel a bivalybőr az egyetlen olyan állatbőr, amely ellenáll a só bomlasztó hatásának. Az 1800-as évek végén már lóvontatású felvonó működött.

Itt végezte elemi iskoláit Áprily Lajos költő, nemrégiben emlékházat avattak tiszteletére.

A Parajd közelében fekvő Felsősófalván rendezik meg minden év július közepén a Székelyföldi Tánctábort, ahol az érdeklődők sóvidéki táncokkal ismerkedhetnek meg.

Kielmelt látnivalók Parajdon

Parajdi Sóbánya

A bánya távolsága a központtól 1.2 km, levegője tiszta és száraz, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára.

Parajdi Sószoros

A Parajd központjától délre 0.8 km távolságra látogatható a kialakult Sószoros, Székelyföld egyik legérdekesebb természeti ritkasága.